Sok más egyéb mellett (amiket mindjárt részletezek is) elért egy kis alkotói válság, bár azért 3 hétnyi írói inaktivitás még elmegy a régebbi hónapokhoz képest. Egyébként pedig tényleg rengeteg minden történt közben, amikről mind külön-külön akartam írni, de ez most így jött össze, úgyhogy rövidre fogom.

Először is, voltam Adrival az Avon és a Hölgyvilág fitnessz-wellnessz napján... hát iszonyatosan jó volt, (még jobban) ráébresztett, mennyire hiányzik a rendeszeres mozgás. Aztán ott volt a Napút-féle haiku-pályázat eredményhirdetése, ami nem lett volna rossz, csak sajnos tíz évnyi karate sem tudott "japán kultúra-majmolóvá" tenni, pedig az aztán ma nagyon divat. Félreértés ne essék, biztos vannak, akik nem csupán a mangák, animék és fene tudja még, milyen speckó nevű és műfajú rajzfilmek ismerete után kiáltják ki magukat japán lelkületűeknek, hanem behatóbban ismerik a keleti kultúrát és gondolkodásmódot, de biztos vagyok benne, hogy ők vannak kevesebben. Lényeg a lényeg: soha többé nem akarok haikut írni, olyan távol áll tőlem az egész. (Jah igen, ki is posztolom következőre a "nyertes" művet, azaz azt, ami megjelent nyomtatásban. Konkrét nyeremény ugyanis nem volt, nekem speciel nem is hiányzott, már attól majd' falnak mentem örömömben, hogy benne leszek. :))
Mindezek után persze ott volt még a húsvét, azért hébe-hóba Pasiztam is kicsit, volt pár nap munka is ebben a három hétben, arról nem is beszélve, mikor a kommunikáció-elméletek sötét bugyraiba merültem alá. :) Úgyhogy inkább csak a brainstorming ment arról, hogy mit kéne írni, össze is szedtem egy-két értelmes gondolatot irodalmi pályázatokra, sőt, még arra is beugrott valami, hogy mit írjak majd a motivációs levelembe, mikor a Budapest Airport gyakornoki programjára jelentkezem.
Tervezek viszont sok filmes írást, de csak a felvételik után. A teljesség igénye nélkül: az Across the Universe, a Piaf, a Nick and Norah's Infinate Playlist, a Chaplin, és akár még a Donnie Darko is ihlethet majd kritikát, bár utóbbiról Papa már írt a Pactolous-ra, de azt nem olvastam, és még a filmet se láttam. Előbb a felvételiken legyek túl. :)

Szilárd elképzelésem, csak azért tért
vissza a tél,
így, márciusra, hogy velem gúnyolódjon.
Zoknim tiszta víz, hetek óta lejár
a csizmám talpa,
s még régebben romlott el a zipzár
télikabátomon.

Manapság nagy (annál is nagyobb)
a pénz hatalma,
így ázott sétám közben elgondolkodom:
Húr akarok lenni, vagy pengető a húron?
S a szimmetria kedvéért hagyom,
hogy a hó a hajamra hulljon.

Fiatal, huszonnyolc-harminc körüli, csinos, elegáns nő száll fel a negyvenhetesre a Deákon. Végigkísérjük az utazásán, s amíg ő kifelé bámul az ablakon, mi álló- és mozgóképű emlékei segítségével megismerjük a múltját.

Hello mindenki.

Na szóval, arra lesz nekem jó ez a blogosdi, hogy rávegyem magam a rendszeres írásra. A hangsúly a rendszeresen van, nem tudom, mennyire fog sikerülni, de majd igyekszem. Nem tudom, mennyien és kik fogják olvasni, páran azért biztos, de nem ez a mérvadó.
Azért leírom, hogy ha minden jól megy, ez amolyan „ez történt ma” napló-szerűség is lesz, plusz lesznek versek, novellák (azokat inkább csak pályázatra szoktam írni), meg filmes írások. Ezek vannak tervbe véve, minden mást tekintsetek grátisznak. :)